Az Európai Unió öko-címke rendszere

 Az Európai Közösség legfontosabb környezetpolitikai elvei, a “megelőzés” és “a szennyező fizet” elvek érvényesítésének szándékával a Közösség 4. Környezeti Cselekvési Programjában (1987-1992) kiemelt jelentőséget kapott a tisztább termékekre irányuló politika kidolgozásának igénye. Ezen elvek alapján 1992-ben hatályba lépett a 880/92/EGK számú rendelet, a közösségi szintű öko-címke rendszeréről, amely bevezette a termékek környezeti hatásainak minősítését a teljes életciklust felölelő vizsgálatok alkalmazásával.

A minősítő rendszer célja egyrészt olyan termékek tervezésének, gyártásának, forgalmazásának és használatának az elősegítése, melyek a piacon lévő hasonló funkciójú termékekhez képest kedvezőbb környezeti teljesítményt nyújtanak, valamint a fogyasztók tájékoztatása és  figyelem felkeltése a termékek környezeti hatásairól.

Az Uniós öko-címke tehát lehetővé teszi a termelők számára, hogy megmutassák termékeik előnyös környezeti tulajdonságait, a fogyasztók számára pedig, hogy könnyen felismerhessék a hivatalosan is elfogadott ’zöld’ termékeket az egész Unióban.

 Az Európai Unió öko-címkéjének előnye abban áll a többi nemzeti címkével szemben, hogy egyszerűsíti, és átláthatóbbá teszi a rendszert, hisz ugyanaz a feltételrendszer vonatkozik az adott termékre az egész Közösségben, függetlenül attól, hogy azt melyik tagállamban állítják elő vagy értékesítik. Így elkerülhető, hogy minden országban külön-külön kelljen pályázni, és jelentős megtakarítások érhetők el a vállalatok számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az uniós öko-címke rendszer megkérdőjelezné az egyes tagállamokban alkalmazott nemzeti öko-címke rendszerek fenntarthatóságát. A tagállamokban meglévő vagy újonnan bevezetett öko-címke rendszerek továbbra is együtt létezhetnek a közösségi rendszerrel. Ha egy termék a közösségi öko-címkét és a nemzeti címkét egyaránt elnyerte, úgy a terméken ezt a két emblémát egymás mellett kell feltüntetni.

 



Vissza