A környezetbarát védjegyekről általában

A környezetbarát védjegyek alkalmazása a termékek és szolgáltatások környezetvédelmi célú megkülönböztetésének a gyakorlati módszere, mely egyre inkább elterjed a fejlett országokban és fontos szerepet tölt be az Európai Unióban is.

A környezetbarát védjegyeket öko-cimkéknek, környezetbarát termékjelzésnek is szokták nevezni a gyakorlatban.

A védjegyek a termékeken jelölések formájában jelennek meg, amelyek használati joga pályázat útján nyerhető el és melyek a jelölt termékek kedvező környezeti tulajdonságait tanúsítják. Az öko-címkéket nemzeti vagy regionális szervezetek által irányított minősítési eljárás során ítélik oda a termelőknek, hogy azok olyan termékeik vagy szolgáltatásaik esetében használhassák azokat, amelyek megfelelnek egy előre felállított, szigorú minősítési feltételrendszernek.

 A környezetbarát jelölések előnyös megkülönböztetésben részesítik a minősített árukat, mivel kihangsúlyozzák azok kedvezőbb környezeti tulajdonságait, a többi hasonló funkciót betöltő termékkel vagy szolgáltatással összehasonlítva. A címkézési rendszerek alapjaikban különböznek a kibocsátási értékeket meghatározó szabványoktól vagy követelményektől. A legfontosabb különbség, hogy a címkék alkalmazása önkéntes, illetve az, hogy csak a kiemelkedő jellemzőkkel bíró termékek és szolgáltatások esetében alkalmazhatóak.

 A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) három különböző kategóriába sorolja a környezetvédelmi címkéket és nyilatkozatokat a tanúsítási eljárás alapján: I-es, II-es és III-as típus. A szervezet három szabványt dolgozott ki ezekre a címketípusokra, melyek közül az öko-címkék az I-es típus kategóriának felelnek meg. Az I-es típusú környezetvédelmi címkékkel és nyilatkozatokkal az ISO 14024:1999: Környezeti címkék és nyilatkozatok – Környezeti címkézés I típus – Alapelvek és eljárások szabvány foglalkozik. E nemzetközi szabvány a harmadik fél általi, tanúsító címkézési programok szerint követendő környezeti kritériumok kiválasztásának és kidolgozásának irányelveit és ajánlásait írja le. A cél hasonló programok által használt kritériumok szabványosítása, összehangolása. A szabvány alapján a harmadik fél általi tanúsító programokban a tanúsító lehet kormányzati szervezet vagy magán nem-kereskedelmi jogi személy.

 A következő oldalakon – a menürendszerben navigálva – megtalálhatja a környezetbarát védjegyek általános jellemzőit bemutató oldalakat, valamint a magyar, az európai uniós és más nemzeti öko-címke rendszerek részletes bemutatását.

Az oldalakon helyet adtunk az öko-címkézéssel kapcsolatos híreknek és egyéb információknak és a téma iránt érdeklődők számára elérhető egyéb internetes források linkgyűjteményének is.

 



Vissza